Minden munkáltatónak és munkavállalónak érdemes tájékozódnia arról, hogy Magyarországon milyen szabályok vonatkoznak a szülési szabadságra. Az Európai Unió 2020-ban új szabályozása szerint, a tagállamok bizonyos esetekben a férfiakra és más családtagokra is kibővíthetik a szabadság igénybevételének lehetőségét.
Mit kell tudni a szülési szabadságról?
A szülési szabadságnak összesen 168 napból, vagyis 24 hétből kell állnia. Minden munkáltatónak kötelessége engedélyezni, hogy a szülés várható időpontja előtt legalább négy héttel a kismama otthon tölthesse a terhesség utolsó szakaszát.
Más előírás vonatkozik azokra az esetekre, ha a baba halva születik vagy meghal a születést követően, esetleg kikerül az anya gondozása alól: ilyenkor a kismamát mindössze hat hét szabadság illeti meg.
Kiknek jár szülési szabadság?
A szülési szabadság nem csak a vér szerinti anyáknak jár, hanem az örökbefogadó anyáknak is. 2020-ban az Európai Unió új előírása szerint nem csak a kismamák vehetik igénybe a szülési szabadságot, hanem azok a gondviselők is, akik végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján a született gyereket gondozzák az anya egészségi állapota vagy halála miatt.
Szülési szabadság, táppénz, CSED
A csecsemőgondozási díj (CSED) a szülési szabadság ideje alatt jár. A CSED a naptári jövedelem 70%-át teszi ki. Mivel az összegből az anya adózni köteles, családi adókedvezmény igénybe vehető rá. Ez abban az esetben jár, ha a szülőnek a szülést megelőzően legalább 365 napig, két év során volt társadalombiztosítási jogviszonya, és a szülés során is biztosítva van, vagy maximum 42 nappal a szülés előtt szűnt meg a biztosítási idő. Fontos, hogy a CSED csak abban az esetben jár az anyának, hogyha a várandósság ideje alatt nem dolgozott.
Táppénzt a kismama veszélyeztetett terhesség során igényelhet. Veszélyeztetett terhességről akkor beszélünk, ha a kismama veszélyes munkahelyen dolgozik, nehéz fizikai munkát végez vagy a munkavégzés valamilyen oknál fogva veszélyezteti őt és a születendő baba életét. A táppénz az átlagkeresetnek mindössze a 60%-a, amiből még adózni is kell, tehát nem érdemes ezzel a lehetőséggel élni, ha a kismama jól érzi magát és munkaképes.
A szülő csak akkor mehet táppénzre, ha előtte legalább két évig rendelkezett társadalombiztosítással. A táppénz maximum egy évig vehető igénybe, és addig jár, amíg az alkalmazott keresőképtelen. De ez az idő függ attól is, hogy a kismama mennyi ideig volt korábban biztosítva.
Összegzés
Minden munkáltatónak tájékozódnia kell, hogy milyen kötelességei vannak a gyermeket váró dolgozói felé és minden várandós munkavállalónak érdemes tisztában lennie azzal, hogy milyen lehetőségei vannak a szülési szabadsággal kapcsolatban.
