A munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt érdemes tisztában lenniük a munkaidő és pihenőidő fogalmaival, és azok szabályozásaival is. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük a legfontosabbakat, hogy minél könnyebb lehessen vállalkozásotokban is a munkaidőnyilvántartás.
Mit kell tudni a munkaidőről?
A munkaidő – a Munka Törvénykönyve szerint – a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tart. Ez az idő tartalmazza a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységeket is. Nem számít azonban munkaidőnek a munkaközi szünet, valamint a lakóhelyről a munkahelyre tartó út időtartama sem.
A munkaidő legtöbb esetben nyolc óra, ez pedig 12 órára emelhető a készenléti munkakörben dolgozóknál. A leggyakoribb viszont az, ha a munkáltató és a munkavállaló külön megegyeznek arról, hogy a munkavállaló hány órát fog dolgozni az adott napon/napokon. Ezt az egyezséget a munkaszerződésnek kell tartalmaznia.
Munkaidő beosztása
A munkaidő beosztásáról – ahogy azt a Munka Törvénykönyve is kimondja – a munkáltató dönt. Azonban egészséges és biztonságos munkavégzésre, és a munka jellegére is figyelemmel kell lennie a munkaidő meghatározásakor.
A munkaidőt az általános munkarend szerint, heti öt napra, hétfőtől pénteking kell beosztani. Ezzel szemben az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint a munkaidőkeret a hét minden napjára vagy az egyes munkanapora egyenlőtlenül is beosztható.
A munkavállalónak a munkaidőbeosztást legalább hét nappal, egy hétre előre, írásban kell megkapnia. Ennek elmaradásakor az előző munkaidő-beosztás az irányadó. Ha az adott munkanapon előre nem látható körülmény lép fel, mely a gazdálkodására és működésére is kihat, a munkáltató módosíthatja a beosztást.
A munkaközi szünet
A munkaközi szünet habár nem része a munkaidőnek. Azonban a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató köteles munkaközi szünetet kiadni a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő tartama
- meghaladja a hat órát (20 perc munkaközi szünet)
- meghaladja a kilenc órát (további 25 perc munkaközi szünet).
A munkaközi szünetet a munkáltató több részletben is kiadhatja. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.
Mit jelent a pihenőidő?
A munkáltató köteles bizonyos mennyiségű elvégzett munka után pihenőidőt biztosítani a munkavállaló számára:
- Napi pihenőnap: A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
- Heti pihenőnap: A munkáltatónak hetente két pihenőnapot kell megadnia a munkavállaló számára. A pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. A pihenőnapnak havonta egyszer vasárnapra kell esnie. A pihenőnap munkával nem töltött, nem fizetett naptári nap.
- Heti pihenőidő: A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A heti pihenőidőt havonta egy alkalommal vasárnapra kell beosztani, kivéve kizárólag szombat-vasárnap foglalkoztatott munkavállaló esetében.
Munkaidő és pihenőidő nyilvántartása
A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalója rendes és rendkívüli munkaidejét, készenléti idejét, szabadságát, illetve az önként vállalt rendkívüli munkavégzését. A nyilvántartásnak naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.
Ezen felül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkavállaló által teljesített napi munkaidejét, önként vállalt túlóráit, és a kollektív szerződésben foglalt rendkívüli munkavégzésre vonatkozó megállapodásokat is.
